Az önkéntes kamatplafon sokkal inkább elfogadható a bankszektor számára, mint az egyoldalúan kivetett extraprofitadó – derült a Budapest Economic Forum utolsó programpontját jelentő bankvezéri kerekasztal-beszélgetésből. A makrogazdasági szakértőkhöz képest sokkal optimistábbak voltak a hitelintézeti vezetők, a jövő év szerintük már a gazdasági növekedésről és így a hitelpiacok erősödéséről szólhat. A fordulat sikeréhez gazdaságpolitikai fegyelemre és az EU-forrásokra is szükség lesz.
Annál jobb stressztesztet még senki sem talált ki, mint amin az elmúlt években a magyar bankrendszer keresztülment – hangzott el a Közgazdász-vándorgyűlés bankvezetői kerekasztal-beszélgetésében Egerben. Javul a helyzet a magyar bankrendszerben is, de még sok a bizonytalanság. A beszélgetést Virág Barnabás MNB-alelnök moderálta, a Varga Mihály által ma belengetett bankadóemelésről nem esett szó, annak szándékát a Fidesz-frakció időközben cáfolta is.
A Magyar Bankszövetség megtartotta éves rendes testületi ülését, amelyen általános tisztújítást tartott, így új elnökséget, felügyelő- és etikai bizottságot választott. Varga Mihály pénzügyminiszter és Kandrács Csaba MNB-alelnök is részt vett az eseményen, a pénzügyminiszter az extra terhek tervezett jövő évi kivezéséről is beszélt, az elmondottakról itt számoltunk be.
A kétszámjegyű infláció, a drasztikusan emelkedő kamatok és állami terhek, a felgyorsuló zöld átállás, a dübörgő vállalati hitelprogramok és a visszaeső lakossági hitelezés éve volt 2022 a magyar bankszektorban, de vajon miről fog szólni 2023? A Portfolio ezúttal is megkérte a legnagyobb hazai bankcsoportok vezetőit, hogy értékeljék a mögöttünk hagyott évet és adjanak előrejelzést 2023-ra.
Alábbi kérdéseinkre válaszoltak:
1. Hogy értékeli 2022-t saját bankja és a bankszektor szempontjából?
2. Mit tekint saját bankja és a szektor előtt álló legnagyobb kihívásnak 2023-ra?
3. Mely termékek, szolgáltatások és innovációk területén hozhat növekedést, előrelépést 2023 saját bankjánál, illetve a bankszektorban?
40 százalékkal csökkentek a lakáshitel-igénylések az év eleje óta, a monetáris környezet pedig ellentétes hatást gyakorol a bank könyveire azokhoz a gazdasági intézkedésekhez képest, melyek viszik a szektor profitját – egyebek mellett erről beszélt Dr. Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója a Portfolio Checklist csütörtöki adásában.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása.A mai adás első részében az európai és benne a magyar energiapiacról, valamint a következő időszak ellátásbiztonságáról lesz szó. A témával kapcsolatban Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázpiaci elemzője volt a vendégünk, aki egyebek mellett elmondta: az import leállása esetén – a tárolók magas töltöttségi szintje miatt – nem télen, hanem egy esetleges tavaszi hidegbetöréskor akadhatnak legnagyobb eséllyel problémák a magyar gázellátásban. A műsor második részében Dr. Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatóját kérdeztük, egyebek mellett a hitelezési folyamatokról, valamint arról, hogy a kamatstopot miképpen magyarázták el a tulajdonosaiknak. A banki szakemberrel beszéltünk arról is, hogy a monetáris környezet ellensúlyozza-e azokat a gazdasági intézkedéseket, melyek negatívan érintik a bankok nyereségességét. Végül pedig vendégünk volt még Tibor Dávid, a Masterplast elnökvezérigazgatója is, akit más témák mellett a nemrég lezajlott sikeres tőkeemelésről kérdeztünk. Az adásban elhangzó interjúkat az október 19-én megrendezett Budapest Economic Forumon rögzítettük.
A tartós kamatstop nem ösztönzi a változó kamatozású hitellel rendelkező ügyfeleket arra, hogy fix kamatozásúra cseréljék meglévő kölcsöneiket, a mechanizmus rászorultsági alapon való megtartása viszont logikus lehet - egyebek mellett erről is beszélt a Portfolio Checklist keddi adásában Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója.
Lassulást vár az év második felében a hitelpiacon Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója, akivel a betéti és hitelkamatokról, a kamatstop sorsáról, a Zöld Otthon Program tanulságairól és a Sberbank-csőd után történtekről is beszélgettünk. Nemrég tette közzé négyéves stratégiáját az Intesa Sanpaolo, a tervnek a leánybank jövője szempontjából is fontos üzenetei vannak. Simák Pál keddi Hitelezés 2022 konferenciánk bankvezéri kerekasztal-beszélgetésében is kifejti véleményét, még nem késő regisztrálni a rendezvényre!
A gazdaság-újraindítás, a lakáshitel-szárnyalás, a változó vállalati hitelprogramok és az emelkedésnek induló kamatkörnyezet éve volt 2021 a magyar bankszektorban, de vajon miről fog szólni 2022? A Portfolio ezúttal is megkérte a legnagyobb hazai bankcsoportok vezetőit, hogy értékeljék a mögöttünk hagyott évet és adjanak előrejelzést 2022-re.
Alábbi kérdéseinkre válaszoltak:
1. Hogy értékeli 2021-et saját bankja és a bankszektor szempontjából?
2. Mit tekint saját bankja és a szektor előtt álló legnagyobb kihívásnak 2022-re?
3. Mely termékek, szolgáltatások és innovációk területén hozhat növekedést, előrelépést 2022 saját bankjánál, illetve a bankszektorban?
Lassulás jön a hitelezésben és a banki nyereség javulásában is Simák Pál szerint, miközben a lakáshitelek után a személyi kölcsönöket és a bankbetéteket sem fogja elkerülni a kamatemelés. Az új négyéves stratégiai időszakára készülő CIB Bank elnök-vezérigazgatója az infláció és a negyedik járványhullám kockázatai mellett a bank organikus növekedési terveiről, székház-optimalizációs projektjéről és a nem beoltott alkalmazottak heti kétszeri teszteléséről is beszélt a Portfolio-nak. A bankszektor további konszolidációjának akadályát az eladók hiányában látja a bankvezér.
4,86 milliárd eurós árajánlatot tett az Intesa Sanpaolo egy rivális pénzintézet, az UBI Banca megvásárlására – írja a Financial Times.
A CIB volt az egyik olyan nagybank a magyar bankszektorban, amelynek a portfólióját a válság erőteljesen megtépázta, de már nincs messze a top 5 hely valamelyikének a visszaszerzése - mondja Simák Pál, a bank elnök-vezérigazgatója, aki Paola Angelettivel, az olasz anyabank, az Intesa Sanpaolo Nemzetközi Leánybanki Divíziójának vezetőjével közösen válaszolt kérdéseinkre. Utóbbi elmondta: több új digitális megoldást először Magyarországon vezetnek be, és terveik szerint ez a gyakorlat a későbbiekben is fennmarad.
Elsősorban a vállalati hitelezésben vállalnak túlzott kockázatot a magyar bankok, különösen a projekthitelezésre kell odafigyelni, emellett a működési kihívások is jelentősek - értettek egyet a Porfolio mai Hitelezés 2019 konferenciáján a bankvezéri és vezérhelyettesi panelbeszélgetés résztvevői. A Budapest Bank vonzó (a panel visszatérő szóhasználatával élve "vadászati") célpont több magyar nagybank számára is, a Takarék, az Erste és a KBC mellett ma a Raiffeisen is az érdeklődők közé került. Egy közönségszavazás szerint 2 éven belül hármas Takarék-MKB-Budapest Bank fúzió jöhet.
A hitelboom, a fenntarthatatlanul magas profitabilitás és a digitalizáció éve volt 2018 a magyar bankszektorban. A Portfolio ezúttal is megkérte a kilenc legnagyobb hazai bankcsoport első emberét, hogy értékeljék a mögöttünk hagyott évet és adjanak előrejelzést 2019-re. Alábbi kérdéseinkre válaszoltak:
1. Hogy értékeli 2018-at saját bankja és a bankszektor szempontjából?
2. Mit tekint saját bankja és a szektor előtt álló legnagyobb kihívásnak 2019-re?
3. Mely termékek, szolgáltatások és innovációk területén hozhat növekedést, előrelépést 2019 saját bankjánál, illetve a bankszektorban?
A Magyar Nemzeti Bank kedden bejelentette, hogy a Monetáris Tanács döntése értelmében Magyarország tízszeresére, 31,5 tonnára emelte aranytartalékát, ez az arany megérkezett hazánkba. Ennek egy töredékét be is mutatták a keddi eseményen, ahol a hazai bankvezérek is felvonultak.
Kevés olyan piac van, mint a magyar, ahol ilyen jelentős a gazdasági növekedés, alacsony a hitelkockázat, és a marzsok is még mindig relatíve attraktívak - mondja interjúnkban a CIB elnök-vezérigazgatója. Mint kiderült, a jelenlegi 850 milliárdról 2021-ig 1000 milliárd környékére szeretnék növelni hitelállományukat, és teljesen digitálissá bankká akarnak válni. A közelmúlt olasz feszültségeiről, a kamatkockázatokról és az MNB hitelpiaci jövőképével kapcsolatos véleményéről is kérdeztük Simák Pált.
Egyiptom nagy erőfeszítéseket tesz a konfliktus lezárásáért.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Drámaian megugrott a gyilkosságok száma.
Érdekes folyamatokat tárt fel az MNB jelentése.
Egy régi döntésre hivatkoznak.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
